|
 |
Susan Kreberrel közösen: È severamente proibito (x) |
|
|
5. 3Bit: Bezoár, bugyi, bünti
Kreber és red cat 2006.03.02. 20:42
Hősnőnk már az első nap elhatározza, hogy össze-vissza kavarja öccse és mindenki más életét... Hiába, az a finom, fűszeres magyar vér... ;)
¤¤¤¤¤¤¤ S ¤¤¤¤¤¤¤
A vacsoránál csillogó szemmel várták a pótbeosztást. Sylvia egy elsős forma kislány mellett álldogált a gólyák szokásos beosztási helyén.
- Úgy látszik, egyeseknek elhúzódott a nyaralás –súgta rosszalló arccal barátainak Sirius, a kicsi öntelt képére pillantva. –Tipikus aranyvérű –morogta utálkozva. A fekete hajú leányka szemrehányóan pillantott rá; bár nem értette, mit mond a fiú, nem tetszett neki, hogy sutyorogni merészel az Ő beosztásán.
- Nade Sylvia mi a fenét művelt tegnap, hogy nem osztották be? –tűnődött Peter.
- Nem láttad? A bokorban tartózkodott –röhögcsélt Tapmancs.
- Ja, és csak arra várt, hogy Pipogyi elröpüljön mellette. Akkor már ki mert jönni –tette hozzá vigyorogva James.
- Ja, mert rájött, hogy egy olyan világban, ahol az ilyen alakokat elragadja a tornádó, egész jó az élet –állapította meg kárörvendően a Black fiú.
- Kezdődik! –suttogta izgatottan Peter, és a felegyenesedő McGalagonyra pillantott.
- Juh, juh, juhéé! –dünnyögte Ágas az orra alatt, és rámeredt a két ,,gólyára”.
- Dehogy juh! Liba! –javította ki somolyogva Sirius. –Vagy csirke…
A Nagyteremben beállt a besoroláskor szokásos csend. Még a végzős slytherinek is érdeklődve pillantottak a nyugodtan ácsorgó Sylvia felé; a lány még mindig csábító felszerelését viselte, s most unottan pislogott az igazgatóhelyettesre.
- Nyeh, abból nem esztek! –pillantott a Slytherin-asztal felé fortyogva Sirius. Megbökte a mellette ülő James vállát, és kérdően felvont szemöldökkel Snape felé intett. Az kitartóan figyelte az új lányt, és arcán az a fajta ellenséges, utálkozó kifejezés ült, amit csak Potterék tiszteletére szokott felölteni.
- Két új tanulót osztunk be ezen kései alkalommal –kezdte McGalagony. –Egyikük családi okok miatt változtatott iskolát, másikuk idén kezdi az első osztályt. Amikor szólítom önöket, egyenként lépjenek a székhez, és vegyék fel a Süveget. A beosztási daltól ez alkalommal eltekintünk –nézett a kopott fejfedőre.
- Snape,…–olvasta fel jól érthetően a pergamenre írt vezetéknevet. James felhördült, Sirius elkerekedett szemekkel meredt hol az ő Snape-jükre, hol az idegen kislányra. Az fensőbbrendű arckifejezéssel nézett vissza rá.
- Bocsánat, elvesztettem… -mondta McGalagony, és keresni kezdte a két aktuális nevet a hosszú listán. –Igen, megvan. Snape, Sylvia!
Sylvia halvány mosollyal ajkán helyet foglalt a kitett széken. Küldött egy pillantást néhány új ismerőse felé, majd fejébe húzta a szakadt süveget. Mivel a terem némi elképedéssel, síri csendben figyelte őt, kissé zavarba jött; térdeit egymásnak támasztotta, lábfejeit viszont messzire széthúzta egymástól, így végeredményben széttárt lábakkal, kislányosan mosolyogva üldögélt.
A fejfedő megszólalt a fejében, s ő, bár Severus már mesélt neki a beosztás ,,élményéről”, csodálkozva felelgetett neki.
Hosszú percek következtek…
¤¤¤¤¤¤¤ red ¤¤¤¤¤¤¤
Másnap mágiatörténeten még Remus sem szólt rájuk, habár két barátja még a szokásosnál is aktívabban levelezett a feje fölött (Remus kikötése volt, hogy ezen az órán közöttük ül, már csak az órától való teljes elszakadás megakadályozása miatt is.). Inkább még a barna hajú fiú is bele-belepislantott a levelekbe:
„Hé, Ágas, mit gondolsz erről az egész tegnapiról?”
„Nem is tudom… Néha még Pipogyi is meg tud lepni! Mer’?”
„Ébredj már, te troll! :) Kit érdekel Pipogyi?! A nővére, na az már más… ahhh!”
„Én totál azt hittem, az a nyeszlett kiscsaj az… illett volna a családi formákba…”
„Tuti, h valamelyikük csak fogadott gyerek! Ahogy Sylvia ott ült! Micsoda lábak… remélem, máskor sem hord túl sok ruhát… talár vagy ilyesmi…”
„Ne mondd, ő az új célpont? Akkor le kell mondanod az első számú szabályodról! Na neee!”
„Mért? Az egyik legjobb nő a környéken, és képzeld csak el a jó Perselus képét, mikor megtudja kis kalandomat! Különben is kezd elfogyni a többi házban a jó felhozatal, nem árthat!”
Ezen James olyan hangosan röhögte el magát, hogy még Binns professzor is feléjük fordult egy percre. Remus sietősen körmölni kezdett, miközben egy ügyes mozdulattal eltüntette a pergament az üzenetekkel. A szellem prof megrázta áttetsző fejét, majd folytatta monoton hangú előadását. Remus fenyegető pillantást lövellt kétoldalra, majd folytatta a jegyzetelést. Kétoldalról hallott két hatalmas sóhajt, majd két puffanást: a két jómadár színpadiasan levágta magát a padra, és pár perc múlva már szuszogtak is.
Szünetben végre megbeszélhették álláspontjukat.
- Nem hiszem el, hogy Garfield néni ilyen morcos lett rögtön… Csak mert nem mentem oda hozzá érkezés után. Mindkettőnknek volt jobb dolga is! Muszáj volt neki rögtön a pótbeosztás után lecsapnia rám? És hogy tehette? – morgott Sirius. Már igenis érdekelte a Piton megverése miatt kapott büntetőmunka.
- Hát igen, barátom. Nem mindenki ismeri meg a kastély pincéinek legpenészesebb sarkainak csodálatos élővilágát, nem is beszélv… - kezdett szónoklatába James, de orvtámadás áldozata lett: barátja leterítette.
- Jaj maradj már! Van jobb téma is, nem? Szóval…
- Hagyd már. Szerintem te már úgyis döntöttél. Talán még azelőtt, hogy a süveg kiáltása felhangzott volna. Igaz?
- De azért az a „Mardekár!” megadta a végső lökést, gondolom… - szólt közbe Remus is.
Sirius csak elvigyorodott, és betrappolt a következő órának otthont adó átváltoztatástan terembe.
Ezen az órán nem volt semmiféle levelezés. McGalagony vizslató tekintetének kereszttüzében kész öngyilkosság lett volna, ráadásul ezen az órán James és Sirius egymás mellett ült, így szükségük sem volt rá. Ráadásul egész órán keményen dolgoztatta őket a tanárnő: egy borzot kellett kisszékké változtatniuk. Peternek nem akart sikerülni, így Sirius hátulról rásegített egy kicsit. Peter úgy meglepődött hirtelen jött sikerén, hogy büszkén ráült a székre. Sirius csak erre várva hatalmas vigyorral megpöccintette a pálcáját, mire a borz visszaváltozott, és hátán a halottsápadt Peterrel ijedt vágtába kezdett a teremben. McGalagony odarohanva megszüntette a problémát, majd a három nevető fiú fölé tornyosult. Először Sirius tért magához:
- Igen, tanárnő? –kérdezte ártatlan kiskutya tekintettel.
- Mr Black, maga egyetlen napig sem tud nyugton maradni?! Úgy látszik, nem volt elég tanulságos a tegnap éjszaka! Óra után mindhárman – igen, Potter, mind a hárman itt maradnak, hogy megbeszéljük a büntetőmunkájukat! – ezzel fújtatva visszatért a katedrára, és az óra hátralévő részében szúrós pillantásokat lövellt a négy jómadár felé.
- Bocs, haver! De igazán… - Sirius esedezett bocsánatért immár a nagyteremben ülve, barátaival szemben. – Annyira nem rossz!
- Nem rossz? Nem rossz?! – James teljesen ki volt akadva. – Egy teljes hét a könyvtárban, és nem csak neked. Egy hét a poros és csupa mocsok vén kötetek között, a park és a fiatal és tiszta lányok helyett! Ezért jössz nekünk eggyel, haver!
- Oké, találd ki, mit tegyek, de akkor nyugodj le végre. Egyébként se tudom, miért húzta úgy fel magát Mini… ez csak egy apró tréfa volt! – mosolyodott el egy percet szentelve a kellemes elméknek.
És ekkor lépett be a terembe Sylvia Snape.
James szeme felcsillant, és barátja felé fordult: - Figyelj, van is egy ötletem. Megoldhatnád, hogy a kishölgy bugyiját legalább tíz ember láthassa… vagy húsz… - James gonoszan nézett.
- Na ne már! Tudod, ezzel hogy lerontod az esélyeimet nála? Azután sokkal nehezebb lesz beszednem az első mardekáros trófeámat! – háborodott fel barátja. Sylvia épp ekkor vette észre őket, és az asztaluk mellett elhaladva rámosolygott az ismerősökre. – Jó vagyok nála, látod?!
Jameset nem hatotta meg barátja szörnyülködése. Ha valaki miattad szív, akkor azt vissza kell neki fizetned, az adósa vagy. És Sirius törlesszen csak! Úgyis egy élmény, ha akadályokat gördíthet barátja hódításainak az útjába…
- Majd megoldod! Egy hét a határidő. Egyetértesz, Remus? – fordult a másik sértett felé. Az nem is figyelt rájuk, így csak szórakozottan rábólintott, mire James a levegőbe bokszolt – Juhhé!
- Kit nézel, Remus? – szólalt meg Peter is, aki viszont cseppet sem haragudott a délelőtti incidens miatt. Remus felkapta a fejét, és kicsit elpirulva megrázta.
- Senkit… Csak nézelődtem.
Másik két barátja azonban máris a megfelelő irányba fordult, és az amúgy nyugodt fiúnak most komoly ingerenciája volt, hogy megfojtsa Petert.
- Nézd csak, milyen helyes kis csaj! Ha nem jön össze Sylviával, kipróbálhatnám vele… vagy akár párhuzamosan is… - dörmögte Sirius, és várta a hatást.
Az nem is váratott magára sokáig: Remus elsápadt, és szemében furcsa fény gyúlt. De nem szólt semmit: Tudta, hogy semmi esélye sem lenne barátja ellen egy lánynál…
Sirius finoman elmosolyodott, és megbökte Jameset. Az értette a célzást: Tapmancs elhatározta, hogy összehozza barátjukat ezzel a hamvasszőke, csinos kis törékeny lánykával a Hollóhát asztalánál.
Ő visszabökött: „Segítek. Jó muri lesz.” – ígérte tekintete.
¤¤¤¤¤¤¤ S ¤¤¤¤¤¤¤
- És azt mondod, délután büntije lesz? –suttogta vigyorogva Sylvia egyik újonnan szerzett griffendéles barátnőjének. Meglehetősen gyorsan épített kapcsolatokat, és az ilyesmiben még a bájitaltan vagy az LLG légköre sem tudta megzavarni.
- Aham. James, Siri és Peter is büntetőmunkán lesz ma este. Is –felelte elnéző mosollyal a másik lány.
- Honnan vagy te ilyen jól értesült? –tűnődött Sylvia.
- Hát… az ember hall ezt-azt… -vonta meg a vállát ravaszkás arckifejezéssel Agatha, és sokat sejtetően pillantott egyetlen mardekáros ismerősére.
- Áááá. Újságcikkeket nem gyűjtesz róluk véletlenül? –a slytherin gyöngyöző kacagása betöltötte a folyosót. Szerencsére már rég kicsengettek, így nem sok diák kapta fel rá a fejét –de előbb említettek között volt Potter és Black is.
- Áhhh. Egyetértek. Tényleg pompás példány –húzta végig halványpiros ajkán tűnődve mutatóujját Sylvia, miközben lassan, tetőtől talpig végigmustrálta a jó öreg Tapmancsot. Mikor elkapta a fiú önelégült pillantását, seperc alatt felejteni látszott annak létezését, és majd’ minden figyelmét Jamesnek kezdte szentelni. Mindeközben folytatta a vidám csevegést barátnőnek kiszemelt sokadik ,,áldozatával”…
- Milyen tulajdonságait ismerjük még a bezoárnak? –dörmögte Slughorn, és küldött egy szemrehányó pillantást a rendületlenül vigyorgó Sylvia Snape felé –a lány nem beszélgetett senkivel, de láthatóan igen jól elvolt magával és önnön fantazmagóriáival.
Két kéz lendült a magasba, így a tanárnak nem kellett sokat válogatnia, hogy melyik tanulót szólítsa fel.
- Mondja, Mr Snape –mondta némileg monoton hangon, és értetlenül nézett a sejtelmesen mosolygó Sylvia kisasszonyra –ismét.
- Védelmet nyújt a legtöbb méreggel szemben –hangzott a szenvtelen válasz. Valahol a hátsó sorokban Potter és Black halkan röhögcsélt –még két ember, aki felhőtlenül élvezi a bájitaltan órát.
- Csend legyen! –csattant fel a professzor. –Iiigen, köszönöm, fiam. Öt pont a házának.
Severus büszkén kihúzta magát, de közönyös arckifejezése mit se változott.
- Remek, akkor kérem, rendeződjenek párokba –folytatta Slughorn az eleve reménytelen kimenetelű órát. Még túlságosan év eleje volt…
Sylvia formás keze pillanatok alatt a magasba lendült.
- Tanár úr, a párok egész évben így maradnak? –kérdezte lelkesen.
- Igen, kisasszony –válaszolta érdektelenül Slughorn, és leült az asztalához.
- Húha… akkor jól meg kell választanom a párom… -jelentette ki színpadiasan a lány, és hatásos műsóhajt mutatott be. Néhány diák, aki már ismerte szertelen természetét, cinkosan elmosolyodott.
Sylvia azonban hirtelen elkomolyodott, és egy padtársának odasúgott gyors bocsánatkérés után máris céltudatosan lépdelt a szeme előtt villódzó piros célkereszt felé.
Severus enyhén szólva megrémült, mikor meglátta, hogy nővére egyenesen felé tart, s nyilvánvaló szándéka megbecsteleníteni magányos padját.
- Nem –fogadta köszönés helyett a lányt. Sylvia látványosan lebiggyesztette ajkát, és durcás hangon megjegyezte:
- Te nem szeretsz engem!
- Zsenialitásunk szinte vetekszik egymással –hangzott a gunyoros válasz.
- Olyan vagy! Most mért nem akarsz velem lenni? –suttogta negédes hangon Sylvia, bár jól tudta, hogy öccse erre az orgánumra harap a leginkább.
- Az én szimpátiám elnyeréséhez nem elég egy jól kivágott talár –sziszegte megvetően Severus, és gyorsan hátat fordított a lánynak.
- Márpedig én veled leszek párban. Két Snape –tuti nyerő párosítás bájitaltanból! –hadarta lelkesen Sylvia, ügyet sem vetve a fiú elutasítására.
- Kit akarsz becsapni? –merengett most már hangosabban Severus is. –Tudom, hogy pocsék vagy bájitaltanból.
- Ahhh, az a sok fű, meg kő, meg izé, meg azé… a fene tudja megjegyezni ezt! A fene meg te… -sóhajtott a lány, és cinikusan elvigyorodott. Két közelben álló griffendéles összenézett, és kis híján hangosan felnevettek a mardekáros fiú arckifejezésén.
- Te csak ne azonosíts engem a fenével –közölte az a munkapaddal elvárásait, majd szikrázó szemekkel felnézett. –Tűnés!
- Hűha… kijár nekem egy jóféle átok, igaz? –kuncogott a lány, és csak azért se hagyta ott szerető testvérét. –Hát csak rajta! Vagy csak Siriusék érdemlik meg nálad ezt a törődést? –öltötte ki nyelvét pimaszul, miután meggyőződött róla, hogy Slughorn a közelben van bár, de épp a felháborodott Lily Evansszal foglalkozik, aki nem vágyik Potter üsttársi szolgálataira.
Severus, ha lehet, még jobban elsápadt, és pengevékonyra összepréselt ajkakkal meredt nővérére. –Te… -sziszegte dühösen, olyan halkan, hogy Sylviának közelebb kellett hajolnia, hogy értse azt az egy szót.
- Én?... Úgy érzed, nem örököltem családunk pompás erkölcseit? –duruzsolta megvetően a lány, s most először nem látszott vidámnak. –Bár lennék inkább Black… úgyis olyan elegánsan hangzik… -tette hozzá tűnődve.
Severusnál betelt a pohár.
- Carbunculus! –kiáltotta most már egészen hangosan, mire Sylvia is felsikoltott, jól sejtve előre, hogy mi következik.
- Protego! –s ezzel hisztérikusan beugrott a szomszédos pad alá –Frank és Charles összevigyorogtak, mikor a lány védelmet keresve belekapaszkodott a bokájukba.
Az átok tehát elenyészett, de a professzor haragja csak most érte el kritikus pontját.
- Mit művelnek?! Snape kisasszony! Mr Snape!!! Hogy képzelik? Párbajozni a tantermemben? Egy hét büntetőmunka!
Sylvia erre már kimászott a pad alól, és elégedetten dörzsölgette a pálcáját. –Ő kezdte, tanár úr…
- Nem érdekel, ki kezdte! Mit csinált Mr Snape-pel? Ő nem szokott csak úgy lövöldözni a tanórán! Magyarázatot várok! –sandított egyik testvérről a másikra.
- De én nem vagyok akárki ám… Én az édes kis nővérkéje vagyok, és sajnos már attól szikrázik a pálcája, ha a közelébe megyek… Nem is megyek soha többet –jelentette ki megjátszott daccal a lány, és kérdően pislantott oldalra. Severus nem szólt egy szót sem, csak összeszűkített szemekkel méregette a tanárt.
- Nos, erre nemigen lesz lehetősége mostanában, mivel kitüntette magát azzal a keggyel, hogy a tanév első büntetőmunkásai közé tartozik. Így hát csatlakozhat néhány szintén szerencsés és példás magaviseletű társához, beleértse Mr Snape-et is –jegyezte meg gúnyosan Slughorn. –Bizonyára örülni fog önöknek az a pár griffendéles. Maguk közt van az első három büntetőmunkás? –nézett az osztályra.
Sylvia ajkaira halvány, de annál kajánabb mosoly úszott, melyet csak akkor fojtott el, mikor a kérdő tekintetű Sirius, James és Peter alkotta hármas tétován felemelte a karját. Ezzel bevált a számítása.
- Remek. Akkor kaptak két társat a… mit is fognak csinálni? Trófeapucoláshoz? –érdeklődött a tanár.
- Könyvtári munka –sóhajtotta Sirius, és arcára ábrándos kifejezés ült ki, ahogy Sylvia kíváncsian rápillantott. A lány felvonta a szemöldökét, és ravaszkásan elmosolyodott.
- Kaptok két Snape-et –vont vállat a hölgy, és kecses mozdulattal helyet foglalt Severus mellett. –Most már úgyis megalakultak a párok. Akkor leszel velem? –fordult öccse felé, mintha mi sem történt volna az elmúlt pár percben.
| | |
|
|
FRISS:
Aug. 19. szerda: HP fanMANGA menü jobb oldalt, két képregénykötet található meg benne (és lesz még több is, Evgeny jóvoltából). Ma a Sigma 1-2. került fel (snarry, Master-Pupil relationship)
júl. 31. (p)
Kis HP6-os helyzetértékelés (A Film:)
Nyitottam két folyamatos rovatot, amin felküldögethetem az űrbe új látott/olvasott tapasztalataimat a fandomban. Kép- illetve ficajánlóból állnak. Nem elemzések: habkönnyűek, gyorsak (mintha egy ismerősöd mondaná el neked:)
És: neue chat, valamint szavazás (nem nagy szám, csak pihent voltam).
| | |
|
NYARTH |
|
|
| | |
|
HP fanMANGA! |
|
|
| | |
|
Titkos ablak titkos kert |
|
|
| | |
|
FOLYAMATOS ROVATOK |
|
|
| | |
|
C. F. GILL: Véleménye szerint egy hétköznapi ember is használna ilyen kifejezéseket egy nála fiatalabb férfihoz írott levélben?
OSCAR WILDE: Örömmel jelentem, hogy nem vagyok hétköznapi személy.
(Oscar Wilde pere I. 1895. ápr. 26-máj. 1.) | | |
|
Magyarázatok |
|
|
| | |
|
Klikktár I. |
|
|
| | |
|
°° Klikktár II. °° |
|
|
| | |
|
Néhány mosoly :) |
|
|
| | |
A rosszaság mese, amelyet a jó emberek találtak ki azért, hogy a többiek csodálatos vonzerejét megmagyarázzák.
(Oscar Wilde)
| | |
,,Olyanok vagyunk, amilyennek az Úr megteremtett. Némelyikünk még rosszabb"
(Tom Jones - film)
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
