Jégmadár: A bájitalok mesterei

Dumbledore professzor mosolyogva szemlélte a négy hosszú asztal mellett ülő gyereksereget.
- Mielőtt elkezdjük a vacsorát - szólalt meg zengő hangon - szeretnék bejelenteni egy közérdekű hírt. Trelawney professzor úgy döntött, hogy egészségi állapotára való tekintettel befejezi a tanítást és a görögországi Delphoiban telepedik le. Firenze professzor pedig visszatér társaihoz a Tiltott Rengetegbe. A kentaurok hajlandók visszafogadni, azzal a feltétellel, hogy abbahagyja az oktatást. Mivel a nyár folyamán senki nem jelentkezett a megüresedett állásra, a tanári kar egyetértésével úgy döntöttem, hogy törlöm a jóslástant a tárgyak sorából. Azok a tanulók, akik eddig jóslástanra jártak, válasszanak maguknak egy új tantárgyat. A házvezető tanárok a jövő hét folyamán összeírják, hogy ki mire szeretne járni és kialakítják az új csoportokat. Most pedig kezdődjék a lakoma!
Dumbledore tapsolt egyet és az asztalok roskadásig megteltek ínycsiklandozó illatokat árasztó tálakkal.
- Hál' Istennek megszabadultunk attól a borzalmas vén szipirtyótól! - fordult Harry Ronhoz. Barátja, szájában egy hatalmas sülthúsdarabbal, egyetértően mormogott. - Most az a kérdés - folytatta Harry -, hogy mit vegyünk fel jóslástan helyett. Te mit tanácsolsz, Hermione? Harmadévben minden tárgyat kipróbáltál.
- Nem is tudom - gondolkodott Hermione - a számmisztika rendkívüli módon fejleszti a logikus gondolkodást és Vector professzor nagyon jól magyaráz. A rúnaismeret…
- Rúnaismeretről szó sem lehet! - vágott közbe Ron, aki végre legyűrte a sült húst. - Láttam a jegyzeteidet! Képtelenség megtanulni azt a sok krikszkrakszot és..
- Azok nem krikszkrakszok! - méltatlankodott Hermione, - hanem igenis nagyon érdekes és hasznos dolgok! Persze az ilyenek, mint te..
- És mit szólnál a mugliismerethez? - szólt közbe gyorsan Harry, mielőtt két barátja egymás ugrik. - Nem lehet túl nehéz…és talán édesapád is örülne, ha lenne valaki a családban, aki kicsit jobban ért a mugli dolgokhoz!
- Jó ötlet! Azt mondják, Enahma professzor nem viszi túlzásba a számonkérést. Te pedig segíthetsz nekem, ha valamit nem értek.
- Jellemző - ingatta fejét Hermione, miközben rosszalló pillantást vetett Ronra. - Te mindig a könnyebb végén akarod megfogni a dolgokat.
- Nem mindenki olyan idióta, hogy szándékosan megnehezítse a saját életét. Megyek is, szólok McGalagonynak, hogy a mugliismeretet választjuk - indult Ron a tanári asztaltól távozó professzorasszony után. Hermione lesújtó tekintettel nézett utána, majd lemondóan sóhajtott és beleharapott egy tökpitébe.

A fiúk nem bánták meg, hogy a mugliismeretet választották. A félvér boszorkány, Enahma professzor, valóban nem adott fel sok leckét és érdekesen magyarázott. Még Harrynek is tudott újat mondani. A fiú ismerte ugyan az autót, a televíziót, a számítógépet meg az összes többi mugli szerkezetet, de mivel fizikát korábban nem tanult (a brit muglik csak a középiskolában kezdenek el fizikát tanulni), nem volt teljesen tisztában a gépek működési mechanizmusával.
Egyik óra végén a professzor így szólt a csoporthoz.
- A következő órán elkezdünk foglalkozni a mugli háztartással. Elsőként a takarítószereket fogjuk venni. Mivel jövő héten egy családi ügy miatt nem leszek a Roxfortban, az órát Piton professzor fogja megtartani. A tanár úr kiválóan ismeri a mugli vegyszereket is. Tehát jövő héten ne ide gyertek órára, hanem a pincébe, a bájitaltanterembe.
Ron és Harry fájdalmas pillantást váltottak. Ez igazán övön aluli ütés volt Enahma professzortól!

Egy hét múlva Harryék rosszkedvűen baktattak a félhomályos folyosón, amely a pincébe vezetett. A többi diák már ott ült a teremben és cseppet sem lelkes arckifejezéssel méregették az asztalokon heverő több tucat koszos üstöt. Kisvártatva beviharzott Piton, nyomában Friccsel és Mrs. Norrisszal. A gondnok egy nagy kartondobozt cipelt, amelyben különböző méretű és színű műanyag flakonok sorakoztak.
- Amint már tudják, a mai órán a muglik takarítóeszközeivel fogunk foglalkozni - szólalt meg a jól ismert hűvös hang. - Frics úr fog segíteni nektek a tananyag gyakorlati részében.- Frics eltorzult arccal lóbált egy WC-kefét.- De mielőtt elkezdik az üstök tisztítását, jöjjön egy kis elmélet.- Piton kis szünetet tartott, majd folytatta. - Nos, a legfontosabb mugli takarítószer a mosogatószer. Hatásmechanizmusa igen sokban hasonlít a szappanéra és a samponéra, úgynevezett felületaktív anyagot tartalmaz. A felületaktív anyag speciális tulajdonsága, hogy a molekula egyik vége a tisztítandó tárgyon levő zsírral lép kölcsönhatásba…
Ron az egyik üst mögé bújva súgta oda Harrynek:
- Mit szövegel ez a denevér a zsíroldásról! Ha tényleg értene hozzá, az ő feje sem nézne ki ilyen gusztustalanul!
- 10 pont a Griffendéltől, Weasley! - csattant Piton hangja. - Hogy merészelsz engedély nélkül beszélni az órámon? Azt ajánlom, húzd meg magad, különben büntetőfeladatot kapsz!
Ron megsemmisülten elhallgatott. Piton folytatta magyarázatát az ablaktisztítóról, a súrolószerről és a hypóról. Miután befejezte, átadta a terepet Fricsnek, aki kipakolta a flakonokat a tanári asztalra és minden diáknak adott egy szivacsot meg egy súrolókefét. - Mindenki tisztítson meg egy üstöt! - adta ki az utasítást Piton - de csillogjon és villogjon, különben megnézhetik magukat!
Harryék odaléptek a tanári asztalhoz és öntöttek egy kis mosogatószert az üstjükbe. Már negyed órája súrolták, de az edény aljára és falára lerakódott mocsok nem akart engedni. Ron körülnézett. Hannah Abbot lelkesen újságolta Justin Finch-Fletchleynek, hogy már látja az üst alját.
- Mi lenne, ha valami mással próbálkoznánk? - fordult Harryhez.
- Hát, asszem tényleg nem ártana - felelte Harry a súrolástól meggyötört karját masszírozva. - Petunia néni gyakran elzavart WC-t pucolni. Arra egész jó volt a hypo, talán itt is beválik - azzal rálöttyintett egy kis hypót a koszra.
- Hú, ez aztán jó büdös - fintorgott Ron. - De mi lenne, ha egyszerre többfélét is kipróbálnánk? Hátha úgy jobban hatnak. - Felvette a "Tömény sósav" feliratú palackot és beledöntött egy keveset Harry üstjébe.
Pár másodperc múlva sárgászöld színű, szúrós szagú gáz szállt fel az üstből. (Sósav és hypo összeöntésekor mérgező klórgáz keletkezik. - a szerk.)

Harry köhögni kezdett. A gázfelhő egyre nagyobb lett és kezdett szétterjedni a teremben, a diákok aggódva figyelték a jelenséget. Mrs. Norris kétségbeesetten nyávogott és az ajtót karmolászta. Kis idő múlva már mindenki fuldokolva köhögött és menekült a teremből. Piton az üstre szegezte pálcáját és két köhögőroham közt elmormolt varázsigével eltüntette a zöld színű füstöt. Majd a diákok nyomába eredt és az egész folyosó visszhangzott az üvöltésétől.
- Potter! Weasley! Külön hangsúlyoztam a bevezetőmben, hogy egyszerre csak egyféle szert használjatok, de nektek természetesen jobb dolgotok akadt, mint figyelni a magyarázatomra! Ezért büntetőfeladatot kaptok, de olyat, hogy megkeserülitek! Minden délután és hétvégén egész nap itt fogjátok sikálni az piszkos üstöket, egészen addig, amíg el nem fogynak! - Benyitott a bájitaltanterem melletti ajtón. - Az üstöket itt találjátok! És fejenként 30 pont a Griffendéltől!

Piton bosszúsan hajította le a régi pergamentekercset a földre. - Már megint Potter és Weasley! Az üdvöske meg a másik jómadár! Nincs olyan hét, hogy ne követnének el valamit! Annyira idegesítőek, hogy újra meg újra eszébe jut a mugliismeret órai szerencsétlenkedésük. Most is ezekre a nyavalyás kölykökre gondol, ahelyett, hogy átnézné a Beauxbatons könyvtárából szerzett fontos iratokat.- Ekkor a kandallóban megjelent Dumbledore hívogató arca. Piton felállt, felvette a pergament majd a kandallóhoz lépett. Egy pillanat múlva az igazgatói irodában találta magát.
- Perselus, sikerült valami új információhoz jutni a beauxbatoni anyagból? - érdeklődött Dumbledore.
- Nem igazán, Albus. Csak az állt benne, amit már eddig is tudtunk. Ez megerősíti, hogy a régi Paracelsus-féle recept valóban működött. Szerepel benne, hogy a bájital alapja a főnixkönny és felsorol jó néhány összetevőt, mint például a varangyagyvelő és a porrá tört ametiszt. De azt is említi, hogy néhány komponens hiányzik a hatásos készítményhez. Ezek nélkül a bájital ugyan jellegzetes sötétkék színű, de hiányzik a felette terjengő szivárványszínű füst. Ha rájönnénk, hogy mi okozza ezt, akkor a kezünkben lenne a megoldás. Az európai könyvtárak teljes anyagát áttanulmányoztam már..
- Kivéve a németországi Zauberzentrumét. Még ma este küldök egy újabb baglyot Faust professzornak. Talán meg tudom győzni és mégis engedélyezi a kutatást. Meg kell találnunk a Cruciatus átok mellékhatásait semlegesítő szert! Voldemort egyre több szerencsétlent kerget az őrületbe…

Harry és Ron igencsak komor hangulatban láttak hozzá büntetőfeladatuk teljesítéséhez. A bájitaltanterem melletti helyiség egy tágas laboratórium volt, tele különféle vegyszeres üvegekkel, állati preparátumokkal, rengeteg könyvvel és legalább száz üsttel, amiket valamikor a múlt században moshattak el utoljára. Két óra munka után Ron felnyögött, hogy tartsanak egy kis szünetet, mert nem bírja tovább. Miközben Pitont átkozták, Harry elkezdte nézegetni a polcokon levő könyveket. Az egyiken megakadt a szeme. "Alapismeretek kémia tagozatos középiskolásoknak" állt a könyv borítóján.
- Nocsak, Piton tényleg tanulmányozza a mugli vegyészetet. Nézzük meg, mit tanulnék ha a Stonewallba vagy a Szent Brútuszba kéne járnom! Munkavédelmi előírások…Pitonnál ilyen sem volt. Alkoholt tömény salétromsavval elegyíteni a legkisebb mennyiségben is tilos…Na jó, ez unalmas. - Tovább lapozott és elolvasta az egyik fejezet címét.- "Desztilláció" Az meg mi lehet? A cím alatt egy középkori festményt ábrázoló kép volt. Három testes, piros arcú és orrú férfi állt körül egy rézből készült szerkezetet, melynek az egyik végéből valamilyen folyadék csöpögött. Az egyik férfi épp megkóstolta a színtelen italt és elégedetten nézett a többiekre. Harry elkezdte olvasni a kép alatti szöveget "Lepárló berendezés a XVI. századból. Az erjesztett növényi anyagok lepárlásával és érlelésével jellegzetes aromájú, magas alkoholtartalmú italok állíthatók elő."
Ron Harry háta mögött áthajolva nézte a könyvet. - Hú, apám, nem semmi ez a ketyere! Nekünk is jól jönne egy ilyen! Gyárthatnánk például Lángnyelv whiskyt! Végre kipróbálhatnám…azt mondják, szédületes! Figyelj! Mi az ott a sarokban? Gyanúsan hasonlít erre a diszkvalifikáló vagy milyen berendezésre!
- Hát, azért nem hinném, hogy az csak olyan egyszerűen menne-hűtötte le barátját Harry.-Először is. Honnét szereznénk alapanyagot? Másodszor. Ez a módszer mugli szeszesitalok főzésére alkalmas, a Lángnyelv whiskyhez biztosan kell valami különleges adalék, vagy esetleg valami varázsige. Harmadszor. Emlékszem, pár évvel ezelőtt történt egy baleset a Privet Drive-on. Az egyik szomszéd, Mr. Rickman, felrobbantotta a kertje végében álló sufnit. Kiderült, hogy illegális zugpálinkafőzőt üzemeltetett. Csúnyán megsebesült és jókora pénzbírságot kellett fizetnie, bár Vernon bácsi szerint sokkal súlyosabb büntetést érdemelt volna.
- Kár - sóhajtott lemondóan Ron. - Pedig már úgy beleéltem magam…
- Tudod mit? - csapott homlokára Harry.- Írj Frednek meg George-nak! Ők biztos küldenek neked Lángnyelv whiskyt! És ahhoz is van eszük, hogy alaposan álcázzák a küldeményt.
- Nagy vagy, haver! Ha kijutunk innét, rögtön írok nekik!

Az ikrek válasza 2 nap múlva érkezett meg. Pulipinty szemrehányó pillantást vetett gazdájára miközben ledobta elé a csomagot. Hermione gyanakodva szemlélte a küldeményt.
- Minek küldenek neked a bátyáid varázsvitamin-koncentrátumot? Nem is tűnsz betegnek. Ugye nem valami újabb trükkös édességről van szó, amit nem tudnak kin kipróbálni és ezért rád bízzák, hogy teszteld le az elsőéveseken? Mert ha igen, akkor…
- Nyugi, Hermione, csak anya kérte meg őket, hogy küldjenek nekem egy kis vitamint, mert már a nyáron is mindig azzal nyaggatott, hogy milyen sápadt vagyok. Errol meg már nem nagyon bírja a cipekedést. - Ron jelentőségteljes pillantást vetett Harryre, hogy nehogy közbeszóljon. Amikor Hermione végre elhagyta a klubhelyiséget, így szólt:
- Legjobb lesz, ha a büntetőfeladat közben próbájuk ki. Akkor nem zavar minket senki. Piton legkorábban éjfélkor szokott jönni kiengedni minket, bőven lesz rá időnk.

Este Ron a talárja alá rejtette az értékes kincset tartalmazó palackot és Harryvel együtt elindultak a pincébe. Piton beengedte őket és közölte, ha továbbra is ilyen gyalázatosan lassan haladnak a takarítással, szándékos szabotázsnak fogja nyilvánítja tevékenységüket és további büntetésre számíthatnak. Miután távozott, Ron két percig várt, majd előhúzta az üveget. Kiráncigálta a dugót és beleszagolt a whiskybe.
- Hú, nem semmi aromája van! Hol egy pohár? Na persze, itt nem tart poharat ez a halálmadár. Nem baj, jó lesz ez üvegből is - és jó nagyot kortyolt az italból. A következő pillanatban arca elvörösödött és köhögni kezdett. Mikor a köhögés végre elmúlt, felkiáltott.
- Aztamindeniiiiiit, ez király! Kóstold meg te is, Harry!
Harry már kicsit óvatosabban húzta meg a palackot. - Hmmm…ez tényleg nem olyan rossz, de azért a vajsör nekem jobban bejön.
- Akkor ide vele! Majd én lenyomom a többit! - Ron kitépte Harry kezéből az üveget és újabb adagot döntött a torkába. Már kezdett meglátszani rajta az alkohol hatása. Elkezdett körbejárni a teremben és közben üveggel a kezében hadonászott.
- Azért csak óvatosan, Ron! Nehogy leverj valamit! Piton kinyír minket, ha kárt teszünk a dolgaiban! Szerintem most ne igyál egy darabig, különben is folytatni kéne a takarítást!
- Ugyan már, ettől csak jobban fog menni a meló! - Ron szeme csillogott és továbbra is hadonászott. Csak egy hajszálon múlt, hogy nem döntött fel egy üveget, ami gyönyörű színes tollakat tartalmazott.
Ekkor zaj hallatszott a folyosó végén, mintha valaki becsapott volna egy ajtót. Ron megijedt és leejtette a whiskysüveget az asztalra. Az üveg rádőlt egy másik palackra, aminek Harry még éppen el tudta olvasni a feliratát, mielőtt összetört. "Tömény salétromsav". (A reakcióhoz tömény alkohol szükséges. Egyik legismertebb példája a hatalmas robbanóerejű nitroglicerin előállítása. - a szerk.)
- Feküdj! - ordított Harry, majd lerántotta Ront a földre és villámgyorsan a fejükre húzott egy üstöt.
Hatalmas dörrenés hallatszott, a terem falai megremegtek, a mennyezetről hullott a vakolat, a polcok összedőltek. A robbanás összetörte a többi üveget a laboratóriumban, a palackok tartalma hangos pukkanásokkal egyesült és lépett egymással újabb és újabb reakcióba. Ron és Harry nyüszítve lapultak az üst alatt. Mikor úgy tűnt, hogy végre elcsendesedett a terem, remegő lábakkal felálltak és levették a fejükről az üstöt. Borzalmas látvány tárult eléjük. A helyiségben sűrű füst gomolygott, de még azon keresztül is jól látták, hogy micsoda pusztulást okoztak.
- Hát, ezért nem fognak nekünk Nobel-díjat adni. - nyögte ki hosszas hallgatás után Harry. (Alfred Nobel, a Nobel -díj alapítója, 1867-ben szabadalmaztatta a nitroglicerin biztonságos tárolásának módszerét, kovafölddel átitatott nitroglicerin: dinamit - a szerk.)
- Ki fognak rúgni minket - motyogta megsemmisülten Ron. A robbanás láthatóan kijózanította.
Ekkor rohanó léptek dobogása hallatszott a folyosóról, majd kivágódott az ajtó. McGalagony professzor feldúlt arccal lépett a romhalmaz közepére.
- Hát nem esett bajuk, hála Merlinnek! Mi történt? Csak nehogy azt mondják, hogy maguk csinálták!
Ron lassan lehajtotta fejét, Harry úgyszintén. McGalagony még mindig sokkos állapotban, hitetlenkedve nézte a katasztrófa sújtotta területre emlékeztető termet. Ekkor megjelent Dumbledore, nyomában Pitonnal. A bájitaltanár arca eltorzult a haragtól, körülnézett, majd hirtelen artikulátlan üvöltésben tört ki.
- Ez nem lehet igaz! Ennek a két gyengeelméjű idiótának köszönhetően a kínkeserves munkával összegyűjtött bájital és alapanyag-gyűjteményem nagy része megsemmisült! Én…én ezt nem tűröm tovább, Albus! Vagy kirúgja ezeket a kölyköket egyszer és mindenkorra, vagy személyesen fogok rajtuk elégtételt venni, mégha annak az is lesz az ára, hogy az Azkabanba kerülök!
Dumledore professzor felemelte a "vitaminkoncetrátumos" üveg kupakját. Közben komoran nézte Harryéket.
- Mi szükség volt erre fiúk? - kérdezte végtelen szomorúsággal a hangjában.
Ron és Harry még mindig képtelenek voltak rá, hogy megmozduljanak vagy akár egyetlen hangot is kinyögjenek. Mindenki hallgatott, még Piton is, csak a szeméből sütött a gyűlölet. Végtelennek tűnő percek teltek el így. Végül McGalagony professzor szólalt meg először.
- Mi az a színes füst ott a sarokban, Albus? - kérdezte tétován - Még sosem láttam ilyet…
Dumbledore professzor a sarok felé nézett. - Ez nem lehet igaz…-mormolta- Nézze, Perselus…
A sarokban gyönyörű árnyalatú, sűrű sötétkék anyag folydogált. Felette a szivárvány minden színében pompázó köd ragyogott. A folyadékban és mellette néhány kék, vörös és zöld toll hevert. Piton megbabonázva nézte a jelenséget.
- Jégmadártoll… Ez hiányzott, hogy működjön az elixír. - szólalt meg végül lassan.
Dumbledore professzor ismét a fiúk felé fordult.
- Nagy szerencse a szerencsétlenségben, hogy e nélkül a baleset nélkül talán sosem jövünk rá, hogy mi hiányzott ahhoz, hogy elkészíthessünk egy különlegesen fontos bájitalt. Ezért eltekintek az iskolából való eltanácsolásotoktól. Természetesen a büntetés nem maradhat el. Két hétig minden este az üvegházakban fogtok dolgozni, Bimba professzor szigorú felügyelete alatt. Most pedig térjetek vissza a klubhelyiségetekbe.
Harry és Ron kissé zavarodottan, de lassan megindultak a Griffendél-torony felé. Annyit fogtak fel a történetből, hogy mégsem csapják ki őket. A büntetőmunka Bimba professzorral biztosan nem lesz annyira szörnyű. Kicsit megkönnyebbültek, de ez az érzés azonnal elszállt, amint megpillantották a villámló szemű Hermionét a nyitott portrélyuknál.
- Ajajj, a legnehezebb még hátravan… - sóhajtott Ron, majd Harryvel együtt a lehető legrosszabbra felkészülve bemásztak a klubhelyiségbe.

Egy hét múlva vacsoránál Dumbledore professzor felállt és kanalával megkocogtatta serlegét. Mindenki a tanári asztal felé fordult, és érdeklődve várták, mit akar bejelenteni az igazgató.
- Bizonyára többen olvastátok már a Reggeli Prófétában - szólt Dumbledore - hogy Piton professzornak sikerült újra elkészíteni azt a bájitalt, ami helyreállítja a Cruciatus átoktól eddig maradandónak mondható sérüléseket szenvedett emberek testi és lelki épségét. Az orvosságot Paracelsus találta fel még 1536-ban, halála után azonban a receptnek nyoma veszett. Az újrafelfedezésben nagy szerepe volt Harry Potternek és Ronald Weasleynek is, ezért fejenként 50 pontot érdemelnek. Sőt, mi több, a Szent Mungo Varázsnyavalya és Ragálykúráló Ispotály kollégiuma a Bájitaltani Figyelő szerkesztőségével való konzultáció után úgy döntött, hogy idén hármuknak ítéli oda a Hippokratész-díjat! Az emlékérem mellé fejenként 500 galleon készpénz is jár. További jutalomként mindhárman részt vehetnek egy ötnapos kongresszuson, amelyet a Középeurópai Alkímiai Központ szervez Budapesten. Gratulálunk a szép eredményhez!
A diákok tapsoltak és többen elismerően néztek Harryékre. Neville könnyes szemmel, de mosolyogva nézett barátaira. Még nem találta meg a megfelelő szavakat, amiket mondhatna. Persze voltak, akiknek nem nyerte el tetszését a hír. Draco Malfoy meg sem tudott szólalni, még Craknél és Monstrónál is bambább arccal ült és emésztette a hallottakat. Potter és a Vízlipatkány? Piton professzorral együtt? Ez csak valami vicc lehet… Piton arckifejezése megerősítette kétségeit. A professzor majdnem felrobbant mérgében. Előtte hevert a cafatokra szaggatott Reggeli Próféta, de nem sikerült elég alapos munkát végeznie, mert Potter és Weasley vigyorgó feje még mindig ott virított egy papírdarabon. És még ez a nyavalyás konferencia is…na de ott majd revansot vesz valahogy, pokollá teszi számukra azt az öt napot…
Hermione ellenben csak úgy sugárzott a büszkeségtől, persze kicsit irigyelte barátait, mert ő valóban szívesen elment volna arra a konferenciára. Ron és Harry még nem aggódtak amiatt, hogy öt napig egy helyen kell lenniük Pitonnal, a konferencia csak nyáron lesz, addig meg még rengeteg idő van.
- Talán addig sikerül kifejlesztenünk egy denevérszelídítő bájitalt is! - mondta Harry, majd mindhárman nevetve összekoccintották serlegüket.

VÉGE