Sophie a halálfalók házába vezető úton lépkedett. A kapun egy tábla volt olvasható:

Vigyázat! Halálfalók centruma! Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! Különösen annak tilos a bemenetel, akinek H-val kezdődik a neve és arry Potterrel folytatódik!

Sophie felnyögött a táblát látván, majd kosárkájával együtt belibbent az ajtón, amin egy újabb felirat volt:
Audiencia a Sötét Nagyúrnál 16-17 óráig!
Hősnőnk becsapta maga mögött az ajtót, majd belépett a konyhába. Voldi éppen egy konzervet próbált kinyitni, persze mindezt egy főző köpenyben, amin a saját arcképe, és egy rettentően barátságos felirat állt: Minden idők leggonoszabbik varázslójának, őszinte csodálattal: Albus Dumbledore és a Főnix Rendje. U.I.: Kérünk, hogy hallgasd meg a mellékelt relaxációs kazettát!
Voldemort bizonyára meghallotta a lépteket, ugyanis megfordult tengelye körül és össze-vissza kezdett hadonászni.

- Nem látok! –ordította az előtte álló hősnőnknek, aki megpróbálta megnyugtatni a főgonoszt, és szépen lassan levette a szeméről a napszemüveget – Jajj, most már sokkal jobb!

- Voldi…te raktad ki azt a roppant szellemes táblát a kapura? – kérdezte karba tett kézzel Sophie, mire a Nagyúr megrázta a fejét.

Sophie egyszer csak felkiáltott, és a főgonosz nyakához nyúlt.

- Mi a frász…? – kérdezte aggódva, amikor már a kezében tartotta a Peace- nyakláncot, majd lekevert egy borzasztóan nagy pofont a Nagyúrnak – Megkergültél?

- Ne ordíts velem! – kezdett el sírni Tudjukki – Neked fogalmad sincs, hogy min megyek keresztül!

Sophie aggódva fogta meg a homlokát, hogy megnézze, lázas-e.

- Rádférne egy kis alvás… - kezdte hősnőnk – Egy napig minden gonoszat elvégzünk helyetted, aztán majd…

- Nem! – vágott közbe a fejét rázva Voldemort – El akarok jutni a béke szigetére!

Ekkor lépett be a szobába Piton. Szemöldökét enyhén felvonta, majd gonoszul elvigyorodott.

- Azt hiszem, a Nagyúr már nem beszámítható. Legjobb lesz, ha átveszem a helyét a halálfalók vezetőjeként – egy pillanatra úgy tűnt, mintha gondolkozna, bár ez Piton barátunknál eléggé valószínűtlennek tűnhet – Első dolgom lesz, hogy átnevezem a csapatot. Ki a fene akarna belépni közénk, ha a nevünk halálfalók? Legyünk inkább pillangófalók! Nem, nem…inkább margarétafalók!

- A Nagyúr igenis beszámítható! - üvöltött rá Sophie, aztán Voldira nézett. A főgonosz éppen az előbb vágott le a hajából egy fél tincset, így most tökéletesen úgy nézett ki, mint Kozsó.

- Én vagyok a folyó – hadoválta csukott szemmel – Meg a tűz. Én vagyok a természet éltető eleme…

Hősnőnk ekkor előkapta a pálcáját, és elkábította Voldit, aztán pedig Pitonhoz fordult.

- Egy nap múlva jobb lesz, mint új korában – mondta ellentmondást nem tűrő hangon, azzal egyet intett a pálcájával, és felemelte a főgonosz ernyedt testét.