1. Neville Longbottom
2007.02.16. 18:02
Rövid, csajozós/pasizós ficeknek szánom ezt a sorozatot, humorosan jellemezve egy-egy karaktert. Kezdem Neville-lel, majd Hermionéval, de Dumbledore és Hisztis Myrtle is készülőben vannak ám...
Hogyan csajoznak/pasiznak be a Roxfortban és egyéb mágikus helyeken?
1. Neville Longbottom
Jaj, ezek a növények! Egyszerűen imádom őket...
Mi?! Holnap elmarad a Gyógynövénytan?! Istenem, Hermione, te mindig csak ilyen híreket hozol! Tanulással kapcsolatosan is csak a rossz ómen! Nemhogy a bájitaltan maradna el egyszer... Jaj, Hermione!
Jaj, Hermione, hogy neked milyen bájos kis csípőd van! Juj, Ron haragosan néz, mert stírolom az ex-csaját... Kis vörös senki! De ´Mio... Asszem most becsajozok...
La-la-la, megyek a célszemély felé, és...
- ´Mione... – befagytam... úristen, minek is jöttem én ehhez a bájos kislányhoz? Teljesen kiment a fejemből. Visszamegyek a helyemre, hátha eszembe jut. Szóval, éppen stíroltam Hermione bájos kis popsiját... hát persze! Be-csa-jo-zok!
Furán nézhet ki, ahogy visszaballagtam a helyemre majd ismét ´Mióhoz, ezúttal határozottan azzal a szándékkal, hogy becsajozzak...
Lekoptatott! Öt perces monológom után, amit a szeme gyönyörűségéről kezdtem egyszerűen lekoptatott, csak mert meg mertem azt is említeni, hogy este várom a bagolyházban... Asszem ez a csajozás nem jött be... Lemegyek a Három Seprűbe, ott is vannak mindig jó csajok!
*a Három Seprűben*
Úristen, mit csinálok én itt? Jah, csajozok! Nah, nézzük a felhozatalt...
Egy cuki kis szőke a bárpult mellől idenézett, és meglegyintette kis ujjait. Integetet! Nekem! Kérdő tekintettel, mégis csábosan mutatok magamra, mire a csaj teljesen lesápad, megrázza a fejét, és int, hogy menjek arrébb. Ezt nem hagyhatom! Hátranézek, és látom, ahogy Piton ül mögöttem, és a szőkét bámulja. Ez vért kíván... Odamegyek hozzá, és mélyen a szemébe nézek a nyomorultnak. Megremegek... eddig fel se tűnt, de ennek az embernek... nincs szeme? Bizonytalanul, mégis férfiasan megpöcögtetem a vállát, aztán jövök rá, hogy már amúgy is észrevette, hogy ott vagyok... Mindegy, azzal a hajzsíros fejével belebámul a szemembe, én meg megint megremegek a félelemtől, de még mindig férfiasan mély baritonban megszólalok:
- Szállj le a csajomról! – o-ó, ez a férfiasan mély baritón egy kicsit feljebb csúszott. Most úgy cincogok, mint Makesz, miután megette Trevort, és gyomorrontásától kínlódva vergődött a padlón... Egy perc néma csendet kérek magamban elhunyt békám emlékére, de Piton prof nem tiszteli a halált!
- Mihóta tijjed minden csajhukk Roxmortsban, Lohongbottom? – válaszolnék, és akkor hirtelen rájövök... Piton részeg! És nagyon rosszul csinálja... ettől némileg arisztokratán kezd beszélni, én meg... hát, megremegek, mint mindig...
- Nem minden, prof, csak ő! – mondom, és mutatnék a cuki szőkére a bárpultnál, de az már itt van mellettem, és hirtelen rám szegezi pálcáját.
- Petrificus Totalus! – harsogja öt centiről mellettem, erre én... a szokásos: vigyázzállás, üveges tekintet, és mint mindig, stílusosan a padlóra zuhanok. Eddig senki mást nem láttam a Petrificustól a padlóra zuhanni! Csak én vagyok ilyen béna! A szőke belémrúg, és elmennek Pitonnal.
Még szerencse, hogy ez a kedves, bájos, vén satrafa kocsmárosné feloldotta az átkot. Milyen ronda, főleg így közelről... Hirtelen eszembe jut Hermione, meg az összes csaj, akiknél eddig bepróbálkoztam...
*visszaemlékezik*
Elsőben, évvége felé, egyik este vártam ´Miót. Azt hittem hiába, aztán hirtelen megjelent a lépcsőn! Nyomában Harry és Ron... Azt hittem mennek gruppenezni, hát nem akartam kimaradni... Annyira velük akartam menni, hogy felpattantam, és kimondtam, ami először az eszembe jutott:
- Ti meg mit csináltok? – béna kérdés, tudom, hiszen tudtam, mit FOGNAK csinálni, de akkor is... Ez volt megírva a „Nagy Könyvben” (J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve – szerk.=). Tehát farkasszemet néztem velük dühösen, amiért nem akartak magukkal vinni. De Harry nem akart ennyi emberrel osztozni ´Mionén, gondolom, mert gyorsan megszólalt:
- Semmit, Neville, semmit. – De láttam, hogy valamit a háta mögé rejt! Eszembe jutott, hogy akkoriban sokat vesztettünk miattuk a házpontokból, ezért megpróbáltam ezzel visszatartani őket. Ha én nem fogok, ők sem!
- Már megint ki akartok menni... – laza akartam lenni, hogy levegyem a lábáról Hermionét, de talán kicsit tutyi-mutyi hangsúlyú lett...
- Nem, nem, dehogyis – hadarta az az álszent kislány. Jó, lehet, hogy csak a klubhelyiségben akarták elvégezni, szóval akkor „tényleg” nem kimenni akartak, de nem tudtam mást kitalálni. Különben Hermione folytatta a mondatot: - Még csak az kellene. Te meg miért nem vagy már ágyban? – na jó, lehet, hogy jóindulatúan mondta, de nekem olyan erotikusan hangzott, hogy nem bírtam abbahagyni a kötözködést...
- Ne menjetek sehova – mondtam, nagy hangsúlyt fektetve a „sehova” szóra, és szememmel kacsintottam egy amolyan „nélkülem” félét, de nem értették meg, inkább kötözködtem tovább. – Megint elkapnak titeket, és a Griffendél még jobban lemarad.
- Te ezt nem értheted – vágott közbe Harry. – Ez most nagyon fontos.
Majdnem rávágtam, hogy nekem is fontos lenne az ő helyében a Roxfort legjobb csaját meg... de inkább folytattam a kötözködést:
- Nem engedlek el titeket! – mondtam, és rohadtul szexisen a portrélyuk elé ugrottam. – Ha... ha megvertek, akkor sem! – Hermione felé kacsintottam a szado-mazo játékokra utalva, de nem vette a lapot.
- Neville! – most már Ron is türelmetlenkedett. Persze, a kis Neville Longbottom ne másszon más csajára, mi, Ron?! – Tűnj el az útból, és ne viselkedj úgy, mint egy féleszű...
- Nem vagyok féleszű! – kiáltottam. Le akart járatni ´Mio előtt, tudtam, hogy azért csinálja, hogy végül Hermione távolítson el az útból! – Nem akarom, hogy megint megszegjétek a szabályokat! – valójában mást nem akartam... – Ti mondtátok nekem, hogy álljak a sarkamra! – hupsz, az utolsó szó majdnem „farkamra” lett, de naaaagy az önuralmam...
- De ne velünk szemben! – Ron látszólag már nagyon akarta azt a kis esti izét Hermionéékkal. – Neville, el se tudod képzelni, mibe avatkoztál.
Hah! Csak azért, mert szűz vagyok, még tudom, mi az a gruppen! Ezt akartam mondani, de jobbnak láttam inkább folytatni a kötözködést. Ja és itt elejtettem Trevort, mert a kis vörös fenyegetően közelebb lépett hozzám.
- Gyerünk, üssél meg! – Ezt inkább félszexisen Hermione felé mondtam, de Ron azt hitte, hogy neki szól... Félreértések sorozata... Megpróbáltam kihozni mindent, amit tudtam, ezért a szüzességem elvesztésére célozgatva hozzáfűztem: - Készen állok!
És ekkor a kis g*nyó Harry az én csajomhoz fordult:
- Csinálj valamit – mondta Hermionénak. A lány hozzám fordult, megörültem, hogy lesmárol, vagy valami, de...
- Neville – kezdte lágy, szerintem erotikus hangon-, bocsáss meg, de nincs már választásom.
Kezdtem szexisen csücsöríteni, amikor a csaj felemelte a pálcáját, és:
- Petrificus Totalus!
Jaja, vigyázzállás, üveges tekintet, földre zutty. Ez volt az első... Azóta minden évben akár többször is lefagyasztanak a csajok, ha bepróbálkozom valamelyiknél...
*visszaemlékezés vége, a Három Seprűben*
Szomorú csajozós múltamat mesélem az iszonyúan ronda, de kedves Dorisnak, a pultosasszonynak, aki együttérzően megveregeti a vállamat.
- Hát, én sose tudtam azt az átkot...
Túl részeg vagyok most...
*reggel*
Puha Roxforti paplanom eltűnt! Felugrok az ágyban és rájövök, hogy nemcsak a paplan, de a szoba is. Magam mellé nézek az ágyban, és meglátom...
DORIS! Ááááá!
(mellesleg az a párbeszéd az eredeti egyes könyvből van úgy benne:)
|