I. felvonás, IV. szín
Kreber 2006.10.15. 17:28
Bonyolódik a helyzet, olyannyira, hogy a következő fejezetben már más szereplők is megjelennek majd, köztük Lucius Malfoy is. De addig nézzük csak, hogyan boldogul egy egészen meglepő triumvirátus bűbájtanórán!
IV. SZÍN
HELYSZÍN: bűbájtanterem.
SZEREPLŐK:
Perselus Piton Lilian Evans James Potter Filius Flitwick, professzor
P Sikeresen leráztuk.
E Soha jobb csapatmunkát.
P Ha mindig velem lennél, egy idő után téged is megutálna. Lehet, hogy ez számodra pozitív…
E Ez ajánlat volt?
P Nem. Kínálat.
E Ohh. Hát inkább bújok majd a kőszörnyek mögé.
P Milyen megtisztelő.
(Végignéznek az üres helyeken. )
E Nem ülök melléd.
P Most meglepődtem.
E Alice már vár.
P Látom. Egészen kétségbeesett már Longbottom szájában.
E Őt hagyd ki ebből.
P Miből? Ő itt a főszereplő. Vagyis ott.
E Féltékeny vagy?
P Kire?
E Ez számodra kérdés? Hm. Ízlések és pofonok.
P Neked tényleg megártott a Szombati Boszorkány.
E Biztosan. Pedig csak egyszer láttam a címlapját.
P És azóta se csuktad be.
E Ha bejön Flitwick, ezt abba kell hagynunk.
P Nagyobb perverzitásokat is látott már.
E Honnan tudod?
P (cinikusan) Naplót ír róla.
E És biztos a te kezedbe nyomja lefekvés után.
P Ez most rosszul hangzott.
E Számodra minden. Káma Szútra szakkörre jársz?
P Én vezetem.
E Ó. Bocs.
P (elutasítóan) Nincs tagfelvétel.
E Milyen ciki. Akkor egyedül kell maradnod a foglalkozásokon, mióta csak megalapítottad? Remélem, utána mindig mosol kezet.
P Tévedtem. Mégis van tagfelvétel. A szád beléphet, mert láthatóan remekül használod.
E Többen mondták már.
P Egyértelmű…
E Nem abban az értelemben, amilyenben te gondolod.
P Honnan tudod, hogyan gondolom?
E A képedre van írva.
P Milyen kínos. A képemre van írva, hogy Ó, Evans, remekül oboázol?
E Ne ilyen hangosan!
P Oppá.
E Szerinted Potter meghallotta?
P Nagyon errefelé nézeget…
E De az lehet a káros kisugárzásod miatt is.
P Vagy a tiéd miatt. Számára minden mozdulatod azt kiáltja, hogy ,,Gyere ide!!” Nem lesz ez így jó. Arrébb ülök.
E Engem meg Alice vár.
P Ja. Azért nincs már mellette üres hely. És ahogy innen látom, benne sincs.
E Oda nem is szándékoztam letáborozni.
P És mi van a virgonc lányestékkel egy pohár mézbor mellett?
E Csak szóbeszéd.
P Kár.
E A griffendéles lányok nem szórakoznak ilyesmivel. Mondd meg a többi fiúnak is.
P A mardekáros fiúk pedig nem alapítottak üzenetközvetítő szolgálatot.
E Ki beszél itt róluk?
P Nemi identitásomat sújtottad a porba.
E Ó. Bocs.
P Mondd még egyszer.
E Ki beszél itt róluk?
P A ,,bocs”-ra gondoltam.
E Abból nincs több.
P Ez a hátralevő életedre nézve elég kellemetlen.
E Idővel újratermelődik.
P Ez emlékeztet engem valamire…
E Van néhány sejtésem.
A következő ülésen említsd meg, hogy visszautasítottam a tagságot.
P Nem szoktam magamban beszélni.
E Elárultad magad.
P Csakis és kizárólag a te érdekedben. Hogy nehogy azt hidd, működnek Roxfortban tiltott-titkos egyletek.
E Gondolod, hogy az én hitem ér valamit?
P Jelen esetben elég sokat. Ki tudja, hány embernek terjesztenéd el.
E Csakis a szűkebb baráti körömnek.
P Ami ezután szépen kitágulna.
E Pfuj!
P Ahh.
E Rosszabb vagy, mint…
P Ki ne mondd!
E Kellett nekem emlegetni.
J Megzavartam valamit?
E Igen. Az eddig békés és nyugodt életemet.
J Tehát Pipogyi nem izgatott fel eléggé?
E Már te is kezded?!
J Miért, még ki rontott meg ma?
E Anyám…
J Jó perverz kapcsolat lehet.
E A szüleimről csak szállj le, Potter! Ha a tieid aranyban dúskálnak is…
P A tieid vígan turkálnak a sárban…
E Te is fogd be! Hová kerültem?!
P …és kincset érő növényeket nevelgetnek benne.
J Mit beszélsz, Pipogyusz? Meg akarsz halni?
P Ez egy bók volt, Evans.
E Á, értem már. El akarod csavarni a fejem.
P Inkább le.
J Oké, ez túlságosan sok az én ártatlan gyermeki lelkivilágomnak. Capitulatus!
P Hát ez nagyon fájt.
J Az fog, amit ezután kapsz. Imádkozz, hogy ne a tulajdon pálcádat dugjam fel a seggedbe!
P Hanem mit?
E Basszus.
P Sajnálom, Potter, de bejött Flitwick papa, és mint tudod, ő nem bírja az erőszakos megnyilvánulásokat. Add vissza, vagy beárullak.
J Jé, ez a legújabb menőzési sablonmondat a Mardekárban? Add vissza, vagy beárullak? Mi erről már elsős korunkban leszoktunk.
P Látszik. Azóta uralkodik nálatok fejetlenség.
FLITWICK PROF. Üljetek le, gyerekek!
P (halkan sziszegve) Add már vissza a pálcám!
J Nem!
P Rohadék!
J Kapd be!
E Kapd be te!
J Micsoda?!
FLITWICK PROF. Csend legyen! Mr Potter, legyen szíves végre helyet foglalni. A mai órán a (…)
E Látod, mit tettél? Most kénytelenek vagyunk egymás mellett ülni mind a hárman!
P Te ülsz középen, Evans.
E Még mit nem!
P Csak megállapítottam, ami már nyilvánvaló.
E A fenébe, tényleg! Menj arrébb, Piton! Cseréljünk helyet.
P Idézek egy nagy embertől: Még mit nem!
J Most rajtam veszekedtek? Ez tetszik.
P Nem abban az értelemben, ahogy szeretnéd, Potter.
E És add vissza neki a pálcáját.
J Szeretnéd… Szeretnéd?!
E Mondjuk úgy, hogy nem bánnám.
J Nade miért?...
E Jobban tetszene, ha egymást átkoznátok halálra, mint ha csak te Pitont.
P Ah, kösz.
E Nincs mit. Jöttem eggyel a tagfelvétel miatt.
J Mi?
E Semmi.
J Szórakoztok velem?
P Jó ideje.
(rövid szünet…)
És szedd le rólam ezt a Carbunculust, vagy megbánod.
E Nos, Potter?
J Szedd le te, ha úgy odavagy érte.
E Ő téged kért meg.
P Ne beszéljetek rólam úgy, mintha már meghaltam volna. Valaki vegye le rólam, Pottert meg úgyis kinyírom egyszer.
J Minden éjjel erről álmodozol?
P Csak minden másodikon.
J Szintúgy.
P Kissé szuicid, nemdebár?
J Én a te meggyilkolásodról ábrándozom, nem a sajátomról, fafej.
E (gúnyosan) És rólam ki álmodozik?
J Szintén én.
P Nahát, belefér még az esti programodba?
E Finite.
P Ezt miért kaptam?
E A nevemben gúnyolódtál Potterrel, ez megért egy finitét.
J Ó, a kis álnok. Nem baj, legfeljebb majd újra ráküldök valami jót.
P Azt merészeld, Potter. Éppen elég már az is, hogy miattad kihagyok egy egész bűbájtan órát.
J Már mért hagynád ki? Itt ülsz a teremben.
P Ugye te sem gondolod komolyan, hogy egy pillanatra is megszűnök téged figyelni, és ránézek Flitwickre? Még csak az kéne, hogy…
E Hogy aljasul megátkozd, mint a múltkor!
J Nahát. Jogi képviselőd is van?
E Mindent és mindenkit megvédek, Potter, akinek igaza van, főleg a bunkó tuskóktól.
J Akarod mondani, a bunkó tuskókat.
E Akarom mondani, a bunkó tuskóktól.
J Kat!
E Tól!
J Kat!
P Ó, kíméljetek meg ettől.
J Különben mi lesz?
P Méghogy leszoktatok az elsős szintű mondatokról. A ,, Különben mi lesz?” nem rémlik fel gyermekkorodból véletlenül?
J Még mindig jobb, mint ami a te gyermekkorodból rémlik fel, ha jól sejtem.
P Mit tudsz te az én gyerekkoromról?
J Sokat vertek és keveset beszéltek hozzád.
P ??
J Attól vagy ilyen lelkibeteg tuskó…
E Ezt azonnal hagyd abba, Potter.
P Nem kell megvédened, Evans! Nem vagyok a kisfiad! Igen, Potter, nem dúskálok a jó emlékekben, mint te, viszont én…
J Na?
P (kétségbeesetten)…tovább fogok élni! (Félre:) Hoppá.
J Ezt meg hogy értsem, ultrahang-nyelvű?
P Előbb-utóbb visszahull rád minden, amit mondtál vagy tettél, és én ott leszek, hogy gyönyörködjek benne!
E Az egy másik regény. A bosszúálló istenség, vagy valami hasonló a címe.
P Mi?
E Ejha, nem hittem volna, hogy egyszer kicsikarok belőled egy ilyen hihetetlenül értelmes mondatot!
P Kapd be, Evans.
J Hogy mondtad?
P Önként jelentkezel? Nem neked mondtam.
J Szállj le Lilianről, különben…
P Már megint a jó öreg gyerekkor?
J Fogd be a pofád, Pipogyusz, különben kiplakátolom vele fél Roxfortot.
P A tiéddel ellentétben az én pofám nem nőtt akkorára, hogy ezt megtehesd vele.
J Ne aggódj, segítek majd kitágítani. Kezdetnek belelépek…
P Inkább keress magadnak egy szimpatikus tócsát.
J Félsz, mi?
P Igen. Rettegek…
J No para, amint vége az órának, megkapod, ami jár.
P Kétlem, hogy neked kellene átadnod nekem azt az egymillió fon… galleont.
E Csendesebben, fiúk, én megpróbálok figyelni!
P Potter könyökével az oldaladban ez elég érdekes lesz.
E Ez Potter könyöke? Azt hittem, a szék nyom.
P Zseniális következtetés.
J Kösz, hogy lelepleztél, Pipogyusz.
P Rám mindig számíthatsz, Potter, örülök, ha lebuksz.
E Menj arrébb!
J Naná, hogy kiessek a padból. Távozz, Sátán!
P Ez megháborodott.
E Magam is azt hiszem.
J Csak vicceltem.
E Az ilyesmin a barátaid nevetni szoktak?
J Hát… igen.
P Látszik rajtuk.
J A tieiden viszont nem sok minden látszik. Ó. Talán láthatatlanok?!
P Hülye Griffendél!
J & E Mi?!
P Ti!
J Ezt mi is mondhatnánk…
P (közbevág) Hát mondjátok! Skandáljuk együtt! Hülye Griffendél! Hülye Griffendél!
E (maga elé) Ez is megháborodott.
J Hülye Mardekár! Hülye Mardekár!
E Már te is kezded? Azt hittem, másodikban felhagytatok ezzel a játékkal!
J De mami, Pipogyusz kezdte!
P És különben is, ez a kedvenc játékunk, mióta megláttuk egymást.
J Nem is, nekem az, mikor mindenki rajtad röhög.
P Az én kedvenc játékomat iskola után fogjuk eljátszani, Potter, és csak egyszer.
J Hűha. Ilyen súlyos? Ki vele, megteszel bájitaltan-segédednek és rámrobbantod az üstöd?
P Még annál is élvezetesebb lesz.
E Elég a sejtelmes célzásokból. Piton, mi folyik itt?
P Titok, Evans.
J A titkok nem folynak, hanem… hm, valami költői…
P (gúnyosan) Nyirkos kövekként ékelődnek a szívünkbe. (Evanshoz) Miért akarod tudni?
E Épp eleget célozgattál már ahhoz, hogy érdekeljen a dolog.
P Később, Evans. Később…
E Később már késő lesz.
J Miről pusmogtok?
E Hogy ne hajolj így bele a képembe, arról.
J Velem is suttogj egy kicsit, Lilian!
E (a fülébe suttogva) Fogd be, Potter.
J Le akarsz lombozni?
E Hát…
P Addig majd én hajrá-Evans feliratú transzparenseket gyártok.
E Megható, ahogy növekszik a rajongói táborom.
P Ha állást kell foglalnom ebben a padban, mindenképp melletted állok.
Bár nem hinném, hogy ez részemről sokat jelent, hisz Potter ellenében egy sikítószellemnek is igazat adnék.
E Azért értékelem az igyekezetedet.
J Én nem.
E Ugyan, mit tudsz te értékelni?
J Határtalan szépségedet.
P (felszisszen) Ez erős volt.
E Kössz…
P Úgy értem, csúnya dolog az irónia, Potter.
J Ezért nem szoktam élni vele. Evans, gyere ki velem óriáspolipot etetni! Elszakadni a jelen transzcendenstől, idegen kontextusokat felfedezni, és testi ismeretségbe zuhanni egy pihegő tölgy ölén…
P & E He?!
P Potter… ez fájt. Komolyan.
E A belső szerveim máris egy másik transzcendensben vannak.
J Rögtön követlek, édesem…
E Úgy érzem, a gyomrom ért oda először…
P Tarts ki, Evans, még huszonhárom perc…
E Ó istenem. (szünet) Én nem bánom, Potter, udvarolj, csak izé… tégy úgy, mintha nem nekem tennéd.
J Pipogyinak?!
P Hé! Rólam le lehet szállni!
J Azt lesheted, mikor fekszem rád.
P Biztos, hogy nem ebben a transzcendensben lesz.
J Még egy másikban sem.
P Én is erre tippelek, de kicsit se bánt.
J Ebben egyetértünk.
P Sok minden másban is. Mindketten undorítónak találjuk a másikat.
J Nem, én nem talállak undorítónak, te csak szimplán az vagy.
P Már vártam ezt a pompás lecsapást. Zsenialitásod még mindig a régi; bár új lenne!
J Nem cserélem el máséra, hiába ajánlgatod.
E Gratulálok, fiúk. Kerek két mondatot le tudtam írni az óra anyagából. Szuperek vagytok.
P Hm.
J Öhm-öhm.
E Most mindjárt elkezdtek dudorászni, jelezve, hogy nem ti voltatok?
Akkor ki beszélt hülyeségeket?
J & P (a másikra mutat Lilyn keresztül) Ő.
E Remek. Mindketten engem okoltok? (csend) Remek.
P Végül is miattad ragadtam itt.
J Én is. Bármennyire fáj, Evans, ez a te köröd. Engem is csodás természeted marasztalt itt.
P Engem nem az.
E A szexuális utalásokat kérjük mellőzni!
P Nem én kezdtem.
E És nem én folytattam.
J És nem én értem…
(Evans hirtelen összerándul. )
E Oké. Ki nyúlt hozzám?!
J Az attól függ, mikor.
P Adj fel egy hirdetést, Evans. Vagy tedd ki körkérdésnek a nagyteremi faliújságra.
E Nicsak, ki beszél, Bárkinek Bármit Kikeverek uraság.
P Arra a szolgáltatásra csak a házamon belül vagyok hajlandó.
J Mérgeket vállalsz?
P Neked?... Igen.
J Talán elkedvetlenedsz ettől, de nem magamon fogom használni.
P Ajánlatom ebben az esetben semmissé válik.
J Francba.
E Ki fogott meg megint?!
P Feltűnési viszketegség, Evans?
J Vagy csak szimplán viszket…?
E Ez nem vicces. Tudom, hogy te voltál, Potter. Hagyd békén a lábam!
J Mért én?
E Mért te hagyjad békén? Mindketten hagyjátok békén!
P Legalább nem diszkriminál.
J (gyanakvó hangon) Te voltál, Pipogyi?
P Szeretnéd rám kenni, mi?
J (nekiugrik) Te szemét! Fogdosod a…
E Potter!
FLITWICK PROF. Nade fiatalurak!
P Idióta, elmebeteg járványszökevény, hogy mért nem vitt el a gyermekkori paralízis?! (alul)
J Ha már itt járunk, lombikszökevény, ultrahangú-párszapofájú bőregér, hogy mért nem vitt el a mumus! (ül P. mellkasán és üti)
P Te pestislehelet, még a sértéseid is idióták!
J Te beszélsz, gondolj vissza az előző mondatodra!
P (komolyan, FLITWICKhez) Elnézést, tanár úr.
(J. is ránéz FLITWICK PROF.-ra.) (P hirtelen visszaüt)
J Auuu! Aljas szemétláda!
P Nicsak, ki beszél?
FLITWICK PROF. Én! Szaktanári intő mindkettőjüknek!
J (halkan) Még nem öregedett ki eléggé az öreg…
E (szemrehányóan suttogva) Melletted nem is fog, rögtön sírba viszed.
P (hangosan kiabálva) Valaki szedje le rólam Pottert!
J Ja… Bocs. (nem mozdul)
FLITWICK PROF. Potter! Ne molesztálja a társait!
J Molesztálni, ezt?... De tanár úr, akkor Evanson ülnék!
E (hátba rúgja)
J Úgy értem… izé, senkin. Vagyis de, csak Evans nem akarja hallani.
P Ne most tarts magadról lélektani elemzést, szállj le rólam! Kezd bevérezni a bal tüdőm.
J Kit érdekel?
P Segítség!
FLITWICK PROF. Potter! Büntetőmunka! Büntetőmunka mindhármuknak!
P & J & E KÓRUSBAN Miért?
FLITWICK PROF. Még kérdik?
A KÓRUS Hát…
FLITWICK PROF. Na azért. És most térjünk vissza a tananyagra.
E Tanár úr!
FLITWICK PROF. & J Igen, Evans?
E (J-re rá sem hederítve) Én csak hátba rúgtam Pottert.
FLITWICK PROF. Igen, kisasszony, ez a dolog nyitja.
E De indokolt lépés volt! Épp meggyilkolni készült egy társát, ráadásul flörtölni próbált velem!
FLITWICK PROF. Melyik a rosszabb, Miss Evans?
E Kétségtelenül az utóbbi.
P (maga elé) Kétségtelenül…
FLITWICK PROF. Sajnálom, kisasszony. Lehetséges, hogy az Ön számára indokoltnak tűnt a testi sértés, de én nem tudom elnézni. Mindhárman büntetőmunkát kapnak.
P De tanár úr…
FLITWICK PROF. (felsóhajt) IGEN, Mr Piton?
P Potter nekem ugrott.
FLITWICK PROF. Láttam, Mr Piton.
P Vagyis engem nem terhel semmilyen felelősség.
FLITWICK PROF. Valamit csak tett, Piton, hogy a padszomszédja így rátámadt.
P Semmi különöset. De tényleg.
J Nem is!
FLITWICK PROF. (szemforgatva) Ki vele, Mr Potter. Úgyis csak két percünk maradt az órából. Mi volt a problémája?
J Piton molesztálta Miss Evanst.
P & E A fenét.
FLITWICK PROF. (sajnálkozva) Egyedül maradt a véleményével, Mr Potter.
J (csalódottan) Árulás.
P Milyen szomorú.
J Fogd be!
P Borzasztóóan sajnálom ezt a félreértést, Potter…
J Látja, tanár úr?
FLITWICK PROF. Sajnálom, Mr Piton, de a barátjának igaza van. Ön egy kissé dühítő.
P A barátomnak?... (kis híján lefordul a székről)
J (elégedetten) Touchet.
E (rezignáltan) Azt hiszem, sikerült elrontanotok a hétvégémet.
|