05. fejezet

Nem kis feltünést keltett, ahogy Bellatrix Black holdkõvel díszített vérvörös, A-vonalú báliruhájában bevonult a vacsorához. Bella gyönyörû volt, vámpírszerû, tejfehér bõre kiemelte ragyogó, intelligens szemeit, az állandó, szenvedélyes, vérszomjas feszes-telt ajkakat. Hollóba karolva vonult a hosszú Slytherin asztal felé, a fiú éjfekete ünnepi talárja éles kontraszttal símult a lány ruhájához.
Mögöttük Severus Snape, libériás inasnak öltözve, fehér kesztyûben, egy hétágú gyertyatartóval.
A slytherinesek extrém, vad bulijaiknak köszönhetõen egyáltalán nem lepõdtek meg háztársaik különös viselkedésén.
Avery kissé féltékeny-sápadtan ült egyik rajongója, egy negyedéves lány mellett, és le nem tudta venni szemeit a Bellatrix-Holló kettõsrõl.
Ami azt illeti, a tanárok sem, de mivel az iskola házirendje nem tiltotta meg, hogy a diákok ünneplõ ruhában üljenek asztalhoz, nem tehettek semmit. Bellatrix megvárta, míg Holló aláigazítja a széket, majd Snape meggyújtotta elõttük a gyertyákat, és felszolgálta az étkeket, italokat, megfelelõ sorrendben. Minden alkalommal kisasszonynak szólította Blacket, és uramnak Hollót - õk pedig az aranyvérûek szokásainak megfelelõen, lekezelõen bántak vele.
Kegyetlenségnek tûnhetne ez az eljárás, ha nem ismernénk a slytherineseket: teljesen más elbírálás alá esik egy háztársat szívatni, mintha egy házonkívüli gyakná valamelyik slytherint. Bella azért választotta a korai vacsoraidõpontot, mert arra számított, hogy Sirius "és a többi állat" nem fog kilencig asztalhoz ülni.
Tévedtek.
Éppen a sütemény közepén tartottak, amikor egy jól ismert, gúnyos hang szólalt meg Snape háta mögött.
- Nocsak, valaki végre elfoglalta a társadalomban õt megilletõ helyet! - és Sirius lapátmancsa veregette meg Severus hátát.
A tanári asztal felõl székek csikorgása hallattszott, ahogy - az évek alatt kialakult reflexnek engedelmeskedve - elindultak szétválasztani a potenciális tömegverekedés kezdeményezõit.
- Ha te elfoglalnád a téged megilletõ helyet, Sirius... - sóhajtotta Holló, amint felkelt, hogy szembenézzen az ellenféllel - akkor a sintértelepen csücsülnél...
- Mi van, rühös csóka? - bukkant fel Potter Sirius mögött.
- Húzz vissza a helyedre, te felszarvazott állat! - vágott közbe Bellatrix, mélyen Potter szemébe nézve. - Egy kis ideig csodálkoztam, miért hívnak a spanjaid Ágasnak, de mára leesett a tantusz, valószínûleg senkit nem szarvaztak fel annyiszor, mint téged a te kis Lilyd.
- Vigyázz a szádra rohadt slytherines pi... - mozdult elõre Sirius, aki valószínûleg neki is megy az unokanõvérének, ha Lupin nem kapja el a karját és húzza vissza.
- Hagyjátok abba, ez nem megoldás! - állt be Holló és Sirius közé Lupin, de a slytherines fiú egy mozdulattal arrébb lökte, és Sirius szemébe nézett, közvetlen közelrõl.
- Kotródj innen a barátaiddal együtt, vagy megbánod Black!
- Nem bukok a fiúkra, ne bújj hozzám, rühös csó...
- Pedig azt hittem, Lupin a csajod Black, naphosszat egymás seggében vagytok ti négye...
Ennél a pontnál Holló hanyatt belevágódott a süteményes tálba, rajta Siriusszal, aki ütötte, ahol érte. Bellatrix királynõi mozdulattal Sirius fejére borította az asztal közepén álló oroszkrémtortát (Kira Novorodna születésnapi tortája volt, de késõbb megesküdött rá, hogy ennél jobb felhasználási módja csak akkor lett volna a sütinek, ha õ maga boríthatja Sirius fejére.), Snape pedig megadó sóhajtással szembeszállt Potterrel és Lupinnal egyszerre - szerencsére Avery átugrott az asztalon, úgy sodorta el Jamest. A griffendélesek megrohamozták a slytherines asztalt, és természetesen elsöprõ kajacsata kezdõdött. Bellatrix néhányszor fejbehúzta Siriust a torta aluminiumtálcájával "Ezt a ruhámért! Nesze! Ezt Holló talárjáért! Ezt megszokásból! Ezt azért, hátha elpatkolsz!" Aztán reflexszerûen körbenézett, hogy merre van a kis patkányképû griffes, Pettigrew... A fiú vinnyogva elbújt egy asztal alá, mire a lány a krémes-habos ruhájában utána vágódott, elkapta a lábát és elkezdte kihúzni, az asztal túlfelén pedig a másodéves slytherines lányok igyekeztek rúgásokkal és kézrelépésekkel Bellatrix felé terelni Petert.
- Azonnal abbahagyni!!! - visította az elgyötört fejû Bimba professzor a terem közepén, de senki nem hallgatott rá, csak amikor Hagrid kezdte szó szerint szétválogatni a küzdõket, nyomában a dühös Dumbledore-ral, akkor kezdtek el feltápászkodni Potterék.


Egy órával késõbb a Slytherin klubhelységben folytatódott a buli. Bellatrix "hercegnõ", aki ezúttal egy merész királykék bársony miniruhában ült az egyik fotelban, elégedetten kortyolgatta koktélját. A füstös, enyhén italszagú terem közepén összetolt asztalok tetején a nap három hõse: Holló, Snape és Avery álltak, hogy eljárják a "Szexi Slytherin vagyok" kezdetû gyõzelmi táncot, amely kijárt mindenkinek, aki 100 pont feletti büntetést ért el a griffendéleseknek. Õk pedig nem elég, hogy 200 pont büntetést értek el a griffendéleseknek, de õk maguk büntetlenül kerültek ki a harcból, mert többen is látták, hogy Sirius Black ütött elõszõr.
A három fiú fekete talárban és hegyes sapkában, az elfogyasztott Lángnyelvwhiskeytõl kicsit imbolyogva állt az asztal tetején. Holló már táncolt ott korábban, de a másik kettõ kicsit meg volt illetõdve az alant hullámzó lelkes tömegtõl, ezért is vettek magukhoz bátran a lélekerõsítõ jellegû szeszbõl.
Na ja, elvégre a hagyományoknak megfelelõen Hollóék a talárok alatt anyaszült meztelenek voltak.
Morgan intett, és a dübörgõ zene elhallgatott, a fiú pedig egy Sonorus varázslat után a tömeghez fordult.
- Híveink! - kezdte, kissé halálfalós stílusban, ami dörgõ tapsot váltott ki a tömegbõl. - Íme, megtettük kötelességünk, testünket, vérünket áldoztuk Házunkért, a griffendélesek kárára váltunk... miénk a megtiszteltetés, hogy a rituálénak megfelelõen bemutassuk aaa... TÁÁÁÁNCOT!!!
A zene újra dübörgõre váltott, a három fiú pedig, mintegy varázsütésre elfordult, a fal felé, és elkezdték lassan leereszteni magukról a szétgombolt talárt, a tánc ritmusára megvonagló izmaikon csúsztatták egyre lejjebb, mígnem a derekuknál járt, ekkor énekelni kezdtek.
"Szexi slytherin vagyok /griffest szopatni akarok/ mert azok másra nem valók, a talpnyalók, a talpnyalóóóók!!!!
Szexi slytherin ördögök/ szexi dögök, szexi dögök/ a griffesek kis köcsögöööök, földre velük, földre velüüük!!!"
Ekkor hirtelen bedobták a talárjukat a tömegbe , lekapták a sapkájukat, és miközben megpördültek, a koronaékszereik elé szorították hegyes süvegüket, majd a zene ritmusára hastáncolni kezdtek.
"Slytherin démonok vagyunk/ elérjük amit akarunk/ a csillagokig hatolunk, a csillagokiiiiiigg ..."
(itt feldobták süvegüket a terem teteje felé, miközben leugrottak az asztalról és meztelenül futottak a hálótermeik felé)
"hatoluuuunk!!!!"
(hangzott elhalóan a meztelen hátak irányából.)
A hagyományok szerint ilyenkor azok a lányok, akik behatóbb ismeretségre szerettek volna szert tenni a hõs(ök)kel itt a hálótermek felé vezetõ úton várakoztak, hátha.
Holló - hármójuk közül a legkevésbé szégyenlõs - hirtelen megpördült, és tekintetével Bellatrixet kereste, és valóban, a lány még mindig ott ült a fotelban, és még csak felé sem nézett, unatkozó arccal beszélt egy, a lábai elõtt térdelõ szõke hajú alakkal.
Avery nekitámasztott egy lányt a falnak, és azonmód a folyosón elkezdte vetkõztetni, de Helena ügyességének köszönhetõen végül egy szobában kötöttek ki.
Snape csalódottan ért be a 666-os szoba felé vezetõ folyosó végére. Bármennyire is csúnya volt, vékony, szõrõs és szegény néha még mindig reménykedett, hogy legalább egy-egy ilyen alkalom meghozza neki azt a népszerûséget, amire annyira vágyott, mint egy... egy
..befordult a sarkon, és épp lenyomta volna a kilincset, amikor valami apró zaj ütötte meg a füleit és megperdült..
Mia állt mögötte.
Hirtelen egyikük sem bírt megszólalni, Snape kétségbeesetten takargatta férfiasságát, Mia pedig igyekezett nem elpirulni - hiábavaló kísérlet volt.
- Én... - kezdte Mia és nagyon mélyen Severus szemébe nézett.. mert nem mert máshová nézni.
- Te... izé.. - hebegte a fiú és nagyot nyelt.
- Én.. a... aha... - felelte a lány és belepirult a vallomásba.
- Hát izé... - foglalta össze Snape mindazt amit mondani szeretett volna.
Holló, aki ekkor ért be a fordulóba, oldalán egy helyes, duci tyúkkal felmérte az ajtójukban álldogáló béna párost, elõkapta a pálcáját, és egy suttyom mozdulattal kitárta Snape mögött az ajtót, akinek hirtelen leesett, hogy mi a következõ lépés a dramaturgiában.
- Gyere be... - intett fejével a lánynak Severus szándéka szerint lazán, valójában beverve a fejét az ajtófélfába, és amikor Mia becsukta kettejük mögött az ajtót, Holló megkönnyebbülten felsóhajtott, megkereste friss zsákmányával a legközelebbi üres szobát, a többi részletre pedig boruljon balladai félhomály...